Tegnap este fél 11 után indultam haza az egyetemről. Mivel nincs belépőkártyám, így mindig meg kell kérnem valakit, hogy engedjen ki. (Ha minden igaz, két hét múlva már lesz és akkor bármikor bejöhetek bármeddig.) Láttam, hogy a folyosón ment egy lány kifelé és megkértem. Elkezdtünk beszélgetni és kérdezte, hogy hol lakom. Kiderült, hogy ő is arra, amerre én és hazavisz. Ami szuper, mert nagyon fáradt voltam, nem igazán volt kedvem gyalogolni, buszra várni meg felesleges, mert olyan ritkán jön. Kiderült, hogy melyik kutatócsoportban dolgozik, tavaly végzett MSc-n és most doktori helyre szeretne pályázni, addig meg dolgozik rengeteget, hogy legyen cikke. Minden esetre nagyon kedves volt tőle, hogy 5 perc ismeretség után hazavitt. Persze egy intézetben dolgozunk.
Ma együtt ebédelünk és remélem jobban megismerem. Azt hiszem egy újabb barátra tettem szert.
Egyébként itt mindenki kedves. Tegnap beszélgettünk az egyik fiúval, hogy az idegenekhez általában kedvese, de a saját hazájukból jövőkkel nem túlzottam. Így van ez szerintem Magyarországon is.