Ma voltam egy szemináriumon, ami a nanorészecskék toxikus vagyis mérgező hatásaival foglalkozik.
Az előadó egy Indiából származó, most az Egyesült Államokban élő és dolgozó kutató, Saber Hussain volt.
Mik is azok a nanorészecskék?
Korunk divatos, icipici méretű anyagai. A nanoméretű részecskék a méter milliárdodrészének felelnek meg. Sokféle felhasználása van, leginkább a gyógyszeriparban, ugyanis mindenféle anyag juttatható be velük a szervezetbe. De például ruhaanyagokat is ilyennel vonnak be, hogy ne gyűrődjenek annyira és könnyebben lehessen vasalni. Vagy antibakteriális spary is kapható nanoezüsttel, amivel például a billentyűzetet lehet befújni a baktériumok ellen.
A hagyományos toxikológia mindig a nagy dózisokat vizsgáltak. Mivel a nanoméretű részecskék nagyon új dolgok a tudományban, így a mérgező vagy nem mérgező hatásukkal eddig nem igazán foglalkoztak.
Ebben a laborban a részecskék töltésének, méretének és alakjának hatását vizsgálták, hogy melyikek mérgezőek vagy nem mérgezőek. Itt főleg az ezüst és az arany részecskékkel kísérleteznek
Azt találták, hogy a mérgező hatás nem a részecske méretétől függ, hanem attól, hogy ezek milyen alakban állnak össze. A töltésüktől függően befolyásolják a sejtek membránpotenciálját. A rúd alakú részecskéknek nagyobb hatása van a membránpotenciálra és gyulladásos folyamatokat idézhetnek elő, míg a gömb alakúak kevésbé. Módosíthatják a sejtek funkcióit is és a sejtciklust is.
A végén annyit mondott az előadó, hogy mivel ezek új és ismeretlen hatású anyagok, mindenképpen újszerű megközelítés szükséges ahhoz, hogy az esetleges toxikus hatásukat érdemben vizsgálni lehessen.
Akit bővebben érdekel a téma, itt találja a kutatócsoport honlapját:
http://www.med.wright.edu/pharm
http://www.med.wright.edu/pharm/hussain