A lényeg, hogy a kutatók az egerek születése után két csoportot
választottak ki. Egy teszten nézték meg, hogy melyikek azok az egerek, akik
könnyen feladják, a másik csoport pedig az volt, akik végig küzdöttek és soha
nem adták fel. Aztán szaporították őket és 40 generáción át mindig
kiválasztották a legreményteljesebbeket, a szuperfickókat, és a
legreménytelenebbeket. Így született meg a hopeless törzs.
Hogy mire jó ez?
Mindenféle depresszió ellenes szert lehet rajtuk tesztelni,
vagy egyáltalán vizsgálni. Sajnos a depresszióra és más ilyen típusú
betegségekre nagyon rossz gyógyszerek vannak, a legtöbbet egy hónapig kell
szedni, hogy egyáltalán elkezdjen hatni, durva mellékhatásaik vannak és
többnyire csak letompítják az embereket. Ezért és azért is mert a világban egyre több a depressziós és az
öngyilkosságot elkövetők száma is nő, kiemelten fontos terület ez.
Ma én is kicsit hopeless egér voltam, mert elmentem úszni
délután, mivel szakadt az eső és futni nem lehetett. A másik ok pedig az volt,
hogy elzárták a vizet a lakásban, így kézenfekvő volt ott fürdeni. :-D
Volt szabad sávom egy ideig, aztán egyszer csak az úszóedző
elvette a szabad sávos táblát és pánikba estem. Próbáltam magam nyugtatni, hogy
majd úgyis szól, ha húzzak el, de az utolsó hat hosszot már nem bírtam leúszni,
mert annyira zavart, hogy bizonyos értelemben „szabályt szegek”. Jól van na,
kicsit komplexusos vagyok.
Most is csomó szülő nézte, ahogy a kisgyereke úszik. Igazából
nem értem, hogy ők miért nem úsznak. Ha már úgyis ott ülnek és elmegy az
idejük, akkor én tuti legalább hasznosan tölteném, mozgással, jó példát mutatva
a kicsinek is, hogy bizony felnőtt korban sem kell abbahagyni a sportolást.