A világlátás nagy nevelőiskola; nemesíti a szellemet, tágítja az értelmet és kiirtja az előítéleteket.


2013. március 12., kedd

Újra Portugáliában

Tegnap vagyis ma hajnalban értem vissza Coimbrába. Több mint 12 órát utaztam, a végén már nagyon elegem volt a sok ülésből és a lábam is elkezdett fájni. Gondolom részben amiatt is, mert előző éjjel alig tudtam aludni. Mindig izgulok az utazás előtti nap.
Felvonatoztam Győrből, aztán kimetróztam és buszoztam a reptérre. Most kicsi bőröndöt hoztam, mert anyuék májusban kihozzák a nagyot. Így is 14 kiló volt, pedig ruha alig volt benne. Hoztam pár magyaros cuccot, hogy ne feledjem a hazai ízeket. :-)

A repülőn egész finom kaját adtak, most megkóstoltam a bort is, ami nem igazán volt jó. Úgyhogy legközelebb maradok az üdítőnél. Leszálláskor nagyon fájt a fülem, nem tudom miért.
A bőröndök kipakolása és a kijutás a reptérről elég sokáig tartott, így lekéstem a fél 8-as buszt. Szerencsére megnéztem a füzetem, mert rosszul emlékeztem és nem 10:15-kor, hanem 9:15-kor indult. De így is volt több mint egy órám kimenni a pályaudvarra.
Nem is Portugáliában lennék, de a metrós "mágneskártyám" (ami igazából papírból van) meggyűrődött (nem tudom, hogyan, mert a másik mellett tartottam) és ki kellett cserélni. Szerencsére ott volt egy peronőr és kedvesen segített. Egyébként nem tudom milyen kisugárzásom lehetett tegnap, de mindenki kedvesen mosolygott és segített nekem.
Aztán mikor átszálltam a másik metróra, a rossz irányba szálltam fel, pedig már 3x mentem arra. De még a metrós is megvárt és kinyitotta nekem az ajtót.
Szóval valamiféle varázserőm volt tegnap.
Éjfél után értem haza, a taxis is nagyon kedves volt. Persze már fél 7-kor felkeltem, utálom, hogy nem bírok sokáig aludni....

A kincsesfiókom


Hoztam pár ajándékot a barátaimnak, szalámit, csokikat és kértek tőlem képeslapot is.
Magamnak hoztam darált mákot és házi kolbászt, jó sokat. :-D Nem eszem disznóhúst, de a kolbász az más.