Szerintem minden embernek egyszer az életében minimum
félévet kéne élnie más országban. Persze okosan kell megválasztani, hogy hol,
de mindenhol meg lehet találni a jó és rossz dolgokat is, de nem mindegy milyen
arányban.
Mikor idejöttem az egyik lány mesélte, hogy neki két hónap
után kezdtek hiányozni az otthoni emberek, dolgok. Én is kezdem érezni és részben
ezért is dolgozom sokat, próbálok utazni és programokat szervezni. Szerencsére
a munkatársaim kedvesek és a couchsurfinges barátaim is.
De azért hiányzik a család, a barátok, a bringa, a macskák, Budapest,
a házi sör a Fahéjban, az egyetem,a mérőhelyem, a cápás kép a falon, a túl
meleg távfűtéses szobám, a sajtoltó, a kirándulások, a házi bulik nálam,a viceházmester,
az átmulatott éjszakák, a koncertek, a ZP, a kobuci, a Kobuci kert, a
Margit-szigeti futás, a telekocsi, a 23 colos monitorom, a zenék a gépemről, a
filmek a gépemről, a lepény a Marximban, a Becherovka Ászokkal, a Zubrowka
almalével, a Garzon Café, az Instant, az 5 percenként járó BKV, a balatoni
nyaralás…
Minden nap gondolok rátok.
Minden nap gondolok rátok.
Remélem én is hiányzom valaki(k)nek és gondolnak rám.