Első couchsurfereim Coimbrában

Ma találkoztam két félig amerikai-félig japán couchsurferrel. Nagyon szimpatikus levelet küldtek és mindenképp össze szerettem volna futni velük, részben azért, mert nagyon kíváncsi voltam arra, hogyan beszélnek angolul.
Délben találkoztunk és körbevezettem őket az egyetemnél, majd elmentünk az egyik diákmenzára ebédelni. Ebéd után még várost néztünk, sétáltunk a botanikus kertben, beültünk kávézni és sokat meséltem nekik Portugáliáról.

Azt hittem nálam fiatalabbak, de az egyikük 32 volt, a másikuk pedig több. Kaptam tőlük ajándékba zöld bort, Portóból hozták.

Szuper délután töltöttem velük, nagyon mosolygósak és pozitívak voltak. Nem is viselkedtek úgy mint a japánok általában, látszik hogy Amerikában élnek.

Jó volt picit kikapcsolódni, így már készen állok a holnapi hazaútra.

Óbidos és a csokifesztivál

A kirándulásunk a csokifesztiválra nem indult zökkenőmentesen. Reggel 3/4 7-kor találkoztunk a vasútállomáson. Én már 5-kor felkeltem, mert nem volt busz, amivel időben odaértem volna, így 50 percet gyalogoltam. Kiderült, hogy a mozdonyvezetők sztrájkolnak és nem lesz vonat. Szuper, mert 7 ember jött el, akiknek a nagy részét couchsurfingről ismertem.Elmentünk a buszállomásra megkérdezni, hogy milyen busszal juthatunk el oda, végül a későbbi vonat mellett döntöttünk, ami megint nem jött, szóval gyorsan visszamentünk a buszhoz. A busz azért volt necces, mert nem Óbidosba ment, hanem egy másik városba, ahonnan nem tudtunk a csatlakozás időpontját. 12 előtt öt perccel értünk Caldas da Rainhaba és szerencsénkre 5 perc múlva indult a busz Óbidosba. El sem hittem, hogy fél 1-kor ott voltunk, a mennyország kapujában. :-D

A lelkes csapat

A városban eleve nem sok látnivaló van, egy keskeny sétálóutca vezetett fel  a várba, ahol a fesztivál volt. Út közben megkóstoltunk a Ginjat, szigorúan csokipohárból. Nagyon finom meggylikőr és ettünk gyorsan egy levest és egy szendvicset egy étteremben.

Ginja, sok ginja

Biciki

Csokipohár

Volt. Nincs.

Ginja, a király legjobb titka

Utcakép

Szuvenírbolt

A fesztiválra a belépő 7 euró volt. Ami igazán csalódás volt számomra, hogy szinte semmit nem kaptunk ezért a pénzért, leszámítva egy Nestlé csokit. Volt mindenféle csokis stand, de sehol sem lehetett semmit megkóstolni. Elég hideg is volt. Ami tetszett, az a csokiból készített szobrok és épületek. Ezekre lehetett szavazni is.

Csokiegér

Csokicica

Ginja mindenhol

Csokis gyümölcs

A csokifolyónál

Csoki tejszínhabbal :D

Kakaóbabzsák

Csokiszobor

Csokimókusok. A kedvenceim.

Csokik :-D

Az álomnő, nagy mellekkel csokiból.

Édesem?

Nekem picit csalódás volt a fesztivál, főleg hogy egy hónapja lélekben már erre készültem. Pár órás programnak jó volt, de nem több. A társaság és a csokipohár miatt érdemes volt eljönni, sajnos a sztrájkot pedig nem lehetett előre tudni.

Pastel de nata csoival. Csodás volt.

Élő csokiszobor

Azulejo a vasútállomáson

Várjuk a vonatot

Itt már nagyon unatkoztam és fáztam...

Mosoda

Ma jöttem el először a mosodába és nagyon tetszik. Innen írom a blogbejegyzést. :-)
Minden portugálul van kiírva, de nem volt nehéz rájönni a rendszer működésére.
3 db mosógép van, ezek közül ki kell választani egyet és bepakolni a cuccot. 8 kg ruhát lehet egy alkalommal, aztán beállítani a programot. Majd be kell pötyögni a gép számát, ami kiírja, hogy mennyibe fog kerülni a mosás. Mivel én a legegyszerűbbet választotta, így 3,5 euróba. Magától elindul a gép.
A szárító ugyanígy van. Ami jó, hogy több szárítógép is van, így esetleg lehet egyszerre többet is használni időspórolás céljából. Készítettem pár képet itt.

A gép. A 12-es a szuperszám.

Itt kell a pénzt beadni.

A szárítógépek

Levél a Riviéráról

Ma kaptam egy levelet a Riviéráról. :-D
Egyik kedves barátnőm küldte, Balaton csoki volt benne.

Köszi Anna!

Kik jellemeznek minket igazán?

A couchsurfingben íratlan szabály, hogy akikkel találkozunk, azokról illik referenciát írni. Persze azért vannak olyanok, főleg akik sokat utaznak, már nem írnak mindenkiről.
Mivel nekem még nem annyira sok referenciám van, általában írnak rólam és én is írni szoktam majdnem mindenkiről. Ezek arra jók, hogy ha fogadni vagy utazni szeretnénk valakihez, egy picit megismerhetjük a másik embert. Az egy dolog, hogy ki mit ír le magáról, az pedig jó esetben hasonló azzal, amit mások írnak róla, rosszabb esetben nem.

Az egyik legjobb és szerintem legigazabb referenciát Evetől kaptam, akivel múlt hétvégén Viseuba mentünk.

"well organized in trip and also in living style. i love her straight forward character and her strong ability of stick to something despite of the toughness,... which i am bad at.. hope to see you in next journey"

Egy másik, a szlovák barátnőtől.

"Eszter is one of those people that make you wake up at 6am and go on a trip although it´s freezing cold outside! She is very smart and organized and I feel we share the same view on how we want to spend our time in Coimbra. Can´t wait for our next trip and hopefully we will make it one day to Viseu :)"

Sikerült eljutni Viseuba.  :-)

17 referenciám van és 26 barátom.


Ui: Hogy azért írjak valami rosszat is, borzasztóan türelmetlen vagyok a magánéletben, mivel a munkámhoz nagyon sok türelem kell. :-D

Tanítvány

A héten kaptam magam mellé egy MSc-s diákot, aki laborgyakorlato van a kutatócsoportnál. Kedden meséltem neki a HPLC-ről röviden, aztán kiszámoltuk és elkészítettük vele a standard oldatokat és  nekiláttunk a mérésnek. Őt még nem hagytam, hogy mintát injektáljon. Ma kiszámoltattam vele a strandardeket, mert máshogy készítettem mint múltkor és még egy másikfajta számolást is. Egyedül csinálta.
Nagyon meglepődtem, hogy emlékezett rá, ezek szerint első alkalommal felfogta. Ma megmutattam neki az adatok elemzését és, hogy abból hogyan számoljuk ki a mintánk koncentrációját és megbeszéltük, hogy elküldöm neki a múltkori és a mai eredményeket és ha van kedve, visszaküldi nekem kiszámolva.
Mire hazaértem, már várt az e-mail.
Igazából nem túlságosan bonyolult dolgok ezek, de tetszett, hogy elsőre megjegyzett mindent és tudta is alkalmazni. Ilyen a jó tanítvány (vagy a tanár :-D ).

Nem mellesleg kicsit sem elhanyagolható az a tény, hogy 5 hónapja még nem túl sok közöm volt a HPLC-hez, most meg én tanítom az embereknek.

Picit azért büszke vagyok magamra. Bár még elég messze vagyok attól, hogy expert legyek. De szép lassan. :-P

Hazataláltam.

Pénteken költöztem az új albiba és próbáltam megtalálni a legrövidebb utat az egyetemre. Ami azért nem túl egyszerű egy olyan valakinek, aki szinte 0 tájékozódóképességgel született. Sokszor csúnya potyagyaloglásokat eredményez.
De!
Ma végre sikerült hazatalálnom a legrövidebb úton. Ez majdnem egy hetembe telt, de most már biztosan hazatalálok.

Íme néhány a "túraútvonalaim" közül.

Kedves meghívás

Tegnap kaptam egy kedves meghívást egy pártól, akik vendégül láttak volna az Azori-szigeteken.
Nagyon szimpatikusak voltak az adatlapjuk alapján, a lány amerikai, de a férje portugál. Ponta Delgadatól 20 percnyire laknak egy faluban, ahol a lány kézműves termékeket készít, a férje pedig a farmjukon dolgozik.

Írtam is nekik egyből, hogy mikor érkezem és hogy mindenképp szeretnék velük találkozni, megnézni a vidéki életet. Mivel én is tudok sajtot meg ilyesmiket készíteni, receptet is jó lenne cserélni.

A baj csak az, hogy pont akkor mennek Kaliforniába egy hónapra meglátogatni a lány családját. De biztos vagyok benne, hogy visszamegyek még a szigetre és akkor találkozom velük. :-)

Első munkanap az új albiból

Tájékozódni nem igazán tudok. Megnézetem többször is az útvonalat ma, hogy hogyan jutok be az egyetemre. Próbálok a megérzéseimre hallgatni, de persze mindig rosszkor. :-D Odafelé még nem is volt annyira gáz, mert 35 perc alatt beértem, de hazafelé csúnya módon nem voltam képben, hogy hol vagyok. Persze viszonylag jó felé jártam, csak kb. két kilométeres kitérőt tettem. A jó, hogy nem esek sosem pánikba és megnéztem a buszmegállóban, hogy hol lehetek és próbáltam követni a buszt. Nem baj, holnap új nap, új lehetőség és új útvonal. Ezt utálom, ha új albiba költözöm, az első két hét piszok sok potyagyaloglással jár.
Pedig direkt arrafelé mentem futni is tegnap. Hát, nem érthetek mindenhez. :-D

Ma kitöltötte a főnök rólam az értékelést. Majdnem mindenre 9-est adott a 10-ből. A nyelvtudásomat megdicsérte, hogy az nagyon jó és a technikai ügyességemet is 10-esre pontozta. Ez a két majdnem legfontosabb. Úgyhogy most örülök és élvezem a meleg ágyikómat, ahol kedvemre netezhetek.
A lábam viszont fáj a sok gyaloglástól. Valami van a lábujjammal, mert egy hete folyamatosan fáj. Olyan mintha meghúzódott vagy eltört volna. De azért kibírható.
Kétszer dicsérték meg az angolom ma, ami azért jó hír, mert gimi óta nem "tanulok" angolt, vagyis tanárhoz meg tanfolyamra járok. Ennyit tesz az, hogy merek és keresem a lehetőséget, hogy beszélhessek és néha nyelvtanos teszteket töltögetek.

Taliztam mind a három lakótársammal. Ketten nem beszélnek angolul, a harmadik vette  bátorságot és beszélt. Kis fiatalok, 20 évesek. Mikor megmondtam, hogy én lassan 28 leszek, nagyon nagy volt a döbbenet (Inkább nézzek ki fiatalabbnak,jobb mintha asszonyfejű lennék). Minden esetre aranyosak, azért remélem nem sokszor partizánkodnak majd, míg én aludni szeretnék...

Fitoösztrogének. A természetes segítség a klimax tüneteire.

Pénteken egy szemináriumra mentem, amit az egyik kutatócsoport posztdoktori ösztöndíjas hallgatója tartott. A témája a fitoösztrogének jótékony vagy kártékony hatásának vizsgálata volt.
A fitoösztrogének olyan természetes anyagok, amik bizonyos növényekben (pl. szója) találhatóak meg és az emberi szervezet ösztrogénjéhez hasonló szerkezetűek, ez által képesek lehetnek kötődni az ösztrogén receptorokhoz is.
A nők hormonális szabályozása nagyon bonyolult, komplikált feladat. (A nők nem komplikáltak, hanem komplexek :-D). Az ösztrogén a klimax kezdetével csökkeni kezd és ez a csökkenés sok negatív dolgot idézhet elő. Ilyenek a hőhullámok, emlőrák, vastagbél rák, szívbetegségek kialakulása, csontritkulás, alvászavar, depresszió ... Szóval nem túl biztató.

Miért fontos a fitoösztogének vizsgálata?

Mert természetes "gyógyszerei" vagyis inkább forrásai, pótlószerei lehetnek az egyre kevesebb ösztogénnek.

Amit mondhatok, szerintem az összes nőnek, aki eléri a klimaxos kort (45-55 év) szednie kéne csontritkulás ellen valamilyen szert (a Scitec Nutritionnak vannak nagyon jó termékei) és fitoösztrogént és sokszor enni olajos magvakat, szóját és olyan dolgokat, amiben ezek előfordulnak.

Viseu, a kedves emberek városa

Ma Viseuba utaztunk pár couchsurferrel. Másfél óra buszútra van Coimbrától és a retúr jegy 15 euró. Délelőtt fél 10-kor indultunk és fél 8-ra értünk vissza Coimbrába.

Viseu Portugália középső részén van, nem messze a Serra de Estrela hegytől és a Beira Alta régióhoz tartozik. Körülbelül 47 ezer ember él itt.A Mondegó folyóba torkollik a Pavia folyó, aminek a partján fekszik. A fő látványosság itt a katedrális és a püspök székhelye is ebben a városban volt. Híres még a Dao régió borairól is.

Útitársam egy szlovák, egy kínai lány és egy cseh-bolgár fiú volt. Jó társaság voltak, mert ők is várost nézni szerettek volna.

A csapat

Elsőként a fő térre mentünk, ahol az Igreja dos Terceirosba néztünk be. Ez egy templom sok azulejo festéssel.

Igreja dos Terceiros

Igreja dos Terceiros

Igreja dos Terceiros

Ezután az Almeida Moreira múzeumba mentünk. A belépés ingyenes, viszont sajnos majdnem minden portugál nyelven volt. Moreira egy festő volt és a Grao Vasco Múzeum első igazgatója.

Almeida Moreira múzeum

Az új szobám :-D Hahahah

Emberfejű kakas

Portrék

A katedrális a város legmagasabb pontján van. Az oldalsó épülete, ami régen a püspök lakóhelye volt ma a Grao Vasco múzeum. Mi nem mentünk be Zuzanaval, de a többiek két órát ott voltak. Szemben van vele egy másik templom és abban is egy múzeum.

Sé, vagyis katedrális

Passeio dos Conegos

A katedrális belsejében

Jézus fura parókával

 Elmentünk ebédelni az útikönyv szerint ajánlott legjobb helyre, az O Hilário étterembe. A tulaj egy idős bácsi és egy néni. A néni odahozta a kézzel írt étlapot és minden egyes ételről mondott pár dolgot,mi a helyi specialitás. Én nem értettem, mert portugálul volt, de a többiek fordították. Nagyon kedves volt, olyan igazi kedves öreg néni. A bácsi aztán többször is odajött hozzánk és megkérdezte, hogy ízlik-e.
Előételnek kaptunk olajbogyót és kenyeret, megkóstoltuk a helyi bort is. Én Vitelát kértem, ami marhahús körettel. Fehérboros, borsos étel.
Itt a recept angolul:
Vitela

Vitela, fél adag. Nem tudom az egész mekkora. :-D

Desszertnek Bolo de Rolachat kértem, ami olyasmi mint a tiramisu mascarpone nélkül. Nagyon ízlett.

Bolo de Rolacha

Aztán míg a többiek a múzeumban voltak, mi a várost jártuk. Elmentünk a kézműves piacra és egy tüntetésbe is botlottunk.

Solar dos Viscondes de Treixedo

Bolhapiac

Tüntetés dobokkal

Békések

Duarte király

Végző egyetemista lány

Sikló

Látkép

Azulejo

Porta dos Cavaleiros

Egy parkban

Viseu egy napos túrának nagyon jó. Igazából túl sok látnivaló nincs, de a helyi emberek kedvessége, az utcák tisztasága és a vidéki atmoszféra nagyon kellemes.
A legjobban az étterem tetszett, a kedves emberek és a társaság miatt. Nagyon jót beszélgettünk a többiekről. Mivel mindenki más országból jött, természetesen beszéltünk a portugál életről, de összehasonlítottunk nagyon sok mindent, kinek hogyan van ez és az az országában.

Igaz a mondás, mindenki, akivel valaha találkozunk tud valamit, amit mi nem.
Igazi multikulturális élmény volt ez a nap.

Jövő héten csokifesztivál Óbidosban. Már nagyon várom.