Spanyolorszagbol Portugalia eszaki reszere jottunk. Egy olyan faluban szalltunk meg a kempingben, ami pont a hataron fekszik, fele portugal, fele pedig spanyol. A portugal fele Rio de Onor, a spanyol pedig Rionor de Castilla. Az emberek itt portonyolul beszelnek, vagyis otvozik a portugal es a spanyol nyelvet. A spanyolok Portugaliaba jonnek kavezni, mert itt sokkal olcsobb. Jelenleg 52 lakoja van, a legfiatalabb ember 37 eves. Sokan kulfoldre (rengeteg az emigrans eszak-Portugaliabol foleg Franciaorszagba) vagy a kozeli nagyobb varosba, Bragançaba koltoztek.
Az 1974-os forradalom elott a falubeliek szabadon mozoghattak a ket telepules kozott, mivel sokaknak volt foldje a masik oldalon. Viszont kocsival nem lehetett atmenni, csak gyalog vagy lohataon.
Volt egy sajatsagos rendszer a portugal a faluraszben. Minden evben megvalasztottak ket tisztviselot, akik abban az evben iranyitottak a falu ugyeit. Nem lehetett egymas utan ketszer ugyanaz az ember. Volt egy fabot, amin minden rovas egy csalado jelolt. Aki nem vett reszt a kozos foldmuvelesben, vagy kesett a gyulesekrol, kapott egy rovast. A rovasok azt jelentettek, hogy az idei kozos bortermesbol annal kevesebbet kap. Ekkor a bor volt a penz.
Azt is beosztottak, hogy ki vigyaz a nyajra. Minden ket allat utan egy napot kellett kint lenni. Ez azert volt jo, mert akinek csak ket kecskeje volt, nem kellett minden nap kint lenni veluk, csak kethavonta egy napot.
 |
Rio de Onor |
 |
Rio de Onor |
 |
Rio de Onor |
 |
Rio de Onor |
 |
Rio de Onor |