A világlátás nagy nevelőiskola; nemesíti a szellemet, tágítja az értelmet és kiirtja az előítéleteket.


2013. november 29., péntek

Sericaia szilvalekvárral

A Sericaia (szrikaja) egy tipikus alentejoi sütemény. Paulo már nagyon profin készíti. Van kétféle speciális agyagtálunk, amiben készíteni kell. Az egyik egy teljes adagra vonatkozik, a másik félre.

Tegnap készült



Itt a recept:

10-12 szelethez

12 tojásfehérje
12 tojás sárgája
1 liter zsíros tej
1 citrom héja
6 teáskanál liszt
500g cukor
1 faéjrúd
őrölt fahéj
vanília

Össze kell keverni a tojássárgáját a cukorral, addig amíg olyan állagú nem lesz mint a majonéz.
Keverd össze a tejet, a fahéjrudat és a citrom héját majd forrald fel.
Ha kihült, add hozzá a lisztet, a tojássárjája-cukor keveréket és forrald fel újra.
Hagyd kihűlni újra. Addig verd fel a tojásfehérjét.
Miután kihűlt, óvatosan kanalanként keverd össze a tojásfehérjét a többivel. Vedd ki belőle a fahéjrudat.
Ezután kell beletenni az agyagtálba, megszórni a tetjét fahéjjal és magas hőmérsékleten megsütni.





Túrázás Terena körül

Tegnap délután elmentünk túrázni. Kicsit későn indultunk és kerülőúton értünk csak oda, mivel egy esőzés elmosta az utat Alandroal felé.
A túraútvonal Terenából indul, 11 km hosszú és a település környéki farmokon át vezet. A végét lerövidítettük a sötétedés miatt.

Láttunk kaktuszültetvényt is. Egy helyi néni mesélte, hogy az EU-ban most erre adnak támogatást, így sokan azt vetettek most.

Beszélgettünk még egy idős bácsival is, akinek juhai voltak. A bárányokat 65 euróért adja el, aki megtisztítva, csak a húsát kéri, annak ezen felül még 2,5 eurót kell fizetnie kilónként. Ő nem csinál juhsajtot, mert nincs olyan sok állata, hogy megérje. A juhok nagyrészt kint legelnek, de este kukoricát kapnak, aminek kilója 25 cent.

Az idő viszonylag még jó volt, bár a végén már elég hideg szél fújt. Vettem a kínaiban kesztyűt, 1,5 euróért.


Óriási paratölgy


Kaliforniai paprikával etették őket

Terena

Kaktuszültetvény

Duzzasztógát

Hazakísértük őket

A terenai vár

2013. november 27., szerda

Német kerékpáros család

A hétvégén egy német családot láttunk vendégül, nyár óta európai biciklis körúton vannak az ötéves kislányukkal. Sok időt töltöttek Spanyolországban és most Portugálián keresztül Marokkóba szeretnének eljutni, majd onnan komppal Franciaországba és úgy haza. Jövő májusban szeretnének odaérni.
Már nem ez az első útjuk, mikor még nem volt gyerekük, akkor Dél-Amerikában jártak. Amikor a kislány két éves volt, akkor pedig Új-Zélandon tekertek 4 hónapig.
Pauloval csodálkoztunk is, hogy milyen munkájuk lehet, hogy ennyit tudnak túrázni. A férfi csak időszakos munkákat vállal, amúgy tájkertész. A nő óvónő és Németországban addig amíg hat éves nem lesz a gyerek, bármikor ki lehet venni a három év gyest. Mesélték, hogy találkoztak egy francia családdal is, ők két fiúkkal túráznak és saját maguk tanítják őket.
Egyszer azért én is elmennék egy ilyen túrára, mondjuk Új-Zélandra....

A https://www.warmshowers.org/ oldalon találtak meg minket. Ez olyasmi oldal mint a couchsurfing, de itt biciklis túrázókat lehet fogadni és keresni vendéglátókat.

Olajbogyószüret

A főbérlő mondta, hogy mivel ő már nem fog több olajbogyót leszedni, így a maradékot leszedhetjük mi. Ami vicces, hogy pont a szép nagyszeműeket hagyták meg.
Egyébként az olajbogyókészítés nagyon egyszerű, leszedés után sós-ecetes vízben kell áztatni 3 hónapig. addig tart ugyanis, amíg kioldódik belőle a savasság. Aztán csak sima vízben kell tartani.
Ma leszedtünk vagy 6-7 kiló olajbogyót, úgyhogy nyáron majd visszük kóstolóba a sajátunkat. :-)



A hétvégén padig Paulo szüleinek a szülőfalujába megyünk, ott is olajbogyót szüretelni, de abból olivaolaj lesz.

2013. november 17., vasárnap

Az okori Romai Birodalom iberiai fovarosa, Mérida

A város az Extremadura Autonóm Közösség fővárosa, Badajoz tartomány északi részén helyezkedik el. Ez a spanyol Alentejonak felel meg :-).
A város a római színházat és amfiteátrumot magában foglaló régészeti tárhelyéről nevezetes, amelyet az UNESCO 1993-ban a Világörökség részének nyilvánított.
A várost Augustus római császár alapította i. e. 25-ben Emerita Augusta néven (ennek fejleménye a város mai neve) az emeritus római katonák részére. Lusitania római provincia fővárosa, és egészen a Nyugat-Római Birodalom bukásáig fontos igazgatási központ volt. Ezt követően barbár törzsek támadták meg a nyugati gótok letelepedéséig, akik királyságuk fővárosává tették. 713-ban az arabok hódították meg Muza hadvezér vezetésével. 1230-ban IX. Alfonz leóni király keresztény csapatai foglalták vissza, azonban csak a Katolikus Királyok uralma alatt kezdte el visszanyerni politikai jelentősségét. 1983-ban Extremadura Autonóm Közösség fővárosa lett.

A kolosszeum

Kolosszeum

Arab jellegzetesseg ez a boltiv

A kolosszeum belulrol

A szinhaz

Az uralkodo csalad

Az istenek hult helye

A botanikus kert

Kirakat csupa spanyol sajttal es sonkaval

A romai muveszeti muzeum

Mozaikok

Oriasi mozaik a falon

Edenyek

Ilyenek a tablak ott

Egy gazdag romai haza

Emlek egy mezogazdasagi konferenciarol.

Alcazaba

Viztarolo es szuro

Alcazaba erod. 2 ezer katona elt itt

Romaiak epitette hid


Vizcsatorna

A cirkusz, ahol a lovaskocsi futamok voltak

Egy templom

Diadaliv

Egy masik muzeum

Diana-templom

Romai kori duzzasztogat

2013. november 14., csütörtök

Rota do Giro- Az árkok útja

Ma túrázni voltunk délután. Mivel Paulo fé 2-kor végzett ma, így a három lehetőség közül a legrövidebb túraútvonalat választottuk, ami 4,5 km hosszú volt. Mivel mi sok helyen megálltunk, így egy óránál kicsit több időbe telt megtenni az utat.
Alandroalból indult az ösvény és ugyanitt fejeződött be. A kiinduló pont egy templom. Ott ebédeltünk mivel készítettem pár szendicset. Igazán királyi ebéd volt, luxus szendvicsekkel.
Az útvonal nagyon jól és egyértelműen volt kijelölve és csak egy farmon kellett keresztülmenni. Nagyon aranyos kis bárányok voltak, kár hogy nem sokára valaki tányérján végzik. Itt nagyon népszerű a bárányből készített étel.

A start

Gránátalmafák

Paratölgy

Makk

Cuki báránykák

Cuki juh

Sok bárány van

Akácfaszerű. A terméséből sütit készítenek
Az úton elmentünk egy tanya mellett, ahol egy ló és sok fekete sertés volt összezárva. Végre ők nem menekültek előlünk, a ló nagyon élvezte a simogatást. Meg én is. :-D Jó lenne ha találnék itt lehetőséget lovaglásra.

Nagy fiú

Paci

Olajfában

Kidőlt


Malacok

Uzsonnaidő

Megy a harc