A vicces az, hogy nem volt pénz arra sem, hogy a régi feliratokat leszedjék, így ahol én vagyok, az például a gasztroenterológia. A kutatócsoportokat csak az ajtó mellé ragasztott A4-es papírról lehet tudni.
Itt mindenki a saját laptopját cipeli és használja, ami engem meglepett, mert nálunk viszont mindenkinek van asztali gépe. Igaz azok a mérőhelyhez tartoznak, de minek kéne a kutatási eredményeket mindig hazacipelni. Még jó, hogy hoztam magammal én is, bár 8 colos monitorn nem az igazi bármit is csinálni...
Itt igazából délután kezdődik a munka, a laboránsok jönnek be 8-9 között és a mesterhallgatók. Nekik utolsó évben ez a dolguk, nincs órájuk és minden nap itt vannak. Ami szerintem egy jó felfogás.
Pénteken fogok előadást tartani az edigi munkámról és arról, hogy mit szeretnék itt. Ezen a héten még benézegetek minden laborba és ismerkedem egyáltalán azzal, hogy mi hol van. Ami egy memória és tájékozódóképesség nélkül született embernek mint én sokkal többe telik.
Jó lenne, ha már tudnám az emberek nevét, de annyi újat mutatnak be, hogy elég nehéz elsőre mindenkit megjegyezni. :-D
A válság és a gazdasági problémát ezt az intézetet is elérték, úgy néz ki, hogy bármikor elküldhetik az embereket és decemberig szól mindenki szerződése. Az állam a kutatást nem fogja mostantól támogatni.
Ricardo szerint a probléma fő oka, hogy Portugában nem termelnek semmit és "el is tüntetik" a sok pénzt a politikusok. De erről írok maj még részletesebben.
