Folar de Páscoa

Egy nagyon furcsa süteményt láttam tegnap a boltban. A neve Folar de Páscoa. A lényege az, hogy főtt tojásokat sütnek bele.
Hát, én nem vennék az biztos. 
Amúgy a barátságot és a megbékélést szimbolizálja. A keresztgyerekek egy csokor virágot adnak a keresztanyjuknak és cserébe ezt a sütit kapják.

Folar de Páscoa

Az új albérlet udvara. Helló friss citrom! :-)

Ma volt időm lefotózni az udvarát a háznak, ahol lakom. Kivételesen elállt az eső.
Teszteltem a citromot. Isteni finom.

A citromfa

Tiszta udvar, rendes ház.

A fügefa

Kávérendelés Portugáliában

Mivel itt nagy kultusza van a kávézásnak, rengeteg fajta kávét lehet kapni. Összegyűjtöttem mik közül lehet választani.

Café normal- erős kávé kicsi csészében
Duplo- két erős kávé egy kicsi csészében
Curto- erős kávé kicsi vízzel a csészében
Carioca- nagyobb de gyengébb kávé pici csészében szervírozva
Chávena cheia- erős kávé több vízzel kicsi csészében
Chávena grande- erős kávé még több vízzel nagyobb csészében
Chávena grande com leite- erős kávé pici tejjel nagyobb csészében
Garoto- erős kávé tejjel kicsi csészében
Galao-tejeskávé nagy üvegpohárban
Galao claro- gyengébb tejeskávé (több tej)
Galao escuro- erősebb tejeskávé

Ételek

Lehet nézegetni néhány portugál ételt.

Link:
http://bkpk.me/10-traditional-dishes-a-portuguese-grandma-would-feed-you/#.UVWnDCa6Fpw.facebook

Ki melyiket enné meg?

Ázik a galagonya

Már több mint egy hete esik. Szerencsére a maraton napján nem esett, de mióta visszajöttem, minden nap szakad. Nem kis cseppekben, hanem zuhog. Még jó, hogy elhoztam a túracipőm, mert jelenleg az a legvízállóbb cipőm. Szerencsére nincs hideg, olyan 16-19 fok lehet (vagy már megszoktam a konstans hideget és már nem is hideg).

A tavaszi szünet hétfőn kezdődött, ma vagyis pénteken és hétfőn munkaszüneti nap van. Azért ennek ellenére is vagyunk bent páran a laborban.

Itt nem igazán vannak húsvéti hagyományok, vagyis főleg vallásos dolgok vannak.
Ma senki nem eszik húst és nem iszik alkoholt. Mind elmennek a templomba és este tőkehalat esznek.
Néhány helyen a kisgyerekek kapnak a nyuszitól csokitojást, de nem olyan jellemző mint otthon.
Hétfőn nem csinálnak semmit, csak misére mennek.

A hangsúly főleg azon van, hogy melyik nap mit esznek...

Semmi locsolás meg ilyenek...

Ki itt pályázni mersz, hagyj fel minden reménnyel!

Szabadidőm egy részében pályázatokat keresgélek, általában külföldi ösztöndjakat.

Az egész még 2008-ban kezdődött, mikor egy álmomat (hogy Dániában éljek) szerettem volna megvalósítani. Ekkor voltam harmadéves egyetemista. Nagy szerencsémre könnyen mentek a dolgot, megkötötték a szerződést a két egyetem között és azóta is minden évben kiutazik valaki Aarhusba.
Tudtam, hogy az havi ösztöndíj nem lesz elég a megélhetéshez, ezért egyetemista éveim alatt mindig dolgoztam valami diákmunkát. Nyáron rendszeresen és általában évközben is. Tudtam, hogy valószínű a félretett pénzemmel együtt elég lesz amit kapok.

Én az a típusú ember vagyok, aki mindent rendszerez és megtervez. (A rendezetlenségben lakik az ördög amúgy is.)

Megnyertem a pályázatot még 2009-ben és 5 hónapot kint tölthettem. Az ösztöndíj utalása hagy némi kivetnivalót maga után, de végülis októberben már megkaptam a pénzt, augusztus közepi kiutazással. Mellékes, hogy az egyetem augusztusban zárva tart, így hiába érkeztek be a papírjaim július végén, az utalási eljárást augusztus végén tudták elkezdeni, amit előre megmondtak, hogy két hónap. Szüleim kisegítettek a kollégium kauciójával, ami mellesleg a fél ösztöndíjam volt.

A következő pályázatom tavaly volt, hogy a laborunknak nyerjek műszerfelújításra pénzt. Meg is kaptam. A cég az elbírálást követően 2-3 napon belül utalta a pénzt. Sajnos az egyetemi adminisztráció már nem volt ilyen gyors, én nyertem a pénzt, de nem rendelkezhettem vele, csak a témavezetőm. Akinek vagyonnyilatkozatot kellett volna tennie. Végül a tanszékvezető lett a jogosult, aki elköltheti. Vicces ez a vagyon nyilatkozat, mert nem többszáz millió forintról van szó, sőt kevesebb mint 2 millióról. A lényeg, hogy körülbelül 3/4 évvel a pénz megkapása után tudtuk elkölteni.

Tavaly pályáztam még az egyetemen belül konferenciatámogatásra is. Mivel annyi papírt és mindent kellett kitölteni, így nem kaptam meg időben az összeget, így a saját pénzemből kellett fizetni a szállást és a barcelonai konferencia regisztrációs díját. A repülőjegyet majdnem elveszítettünk, de szerencsére azt időben  (vagyis viszonylag keveset késve) kifizették. Viszont nekem senki nem fizette ki a több mint 6000 Ftos utalási díjat. Azt már ne is számítsuk, hogy az én pénzem állt benne majdnem 4 hónapot. Ami a 93 ezer Ftos doktori ösztöndíjjal nem éppen kellemes érzés...

Aztán tavaly megpályáztam egy szakmai gyakorlati ösztöndíjat Portugáliába. Meglepő módon az összes  kiutazásom után hamarosan megérkezett. Igaz itt már rutinosabb voltam és július elején átküldtem a dokumentumokat.

Aztán jött az újabb szakmai gyakorlati ösztöndíj pályázat. Még decemberben kiderült, hogy megnyertem és ki is töltöttem a szerződéskötéshez szükséges adatokat, számlaszám és hasonlók. Írták, hogy a szerződéskötéstől kezdve 1 hónap, míg a pénzt utalják. Gondoltam én naiv, oké, ha januárban elküldik a szerződést, márciusra pont megjön a pénz. Arról nem is álmodtam, hogy ebből veszem meg a repülőjegyet vissza.
Hát, a szerződés február közepén jött, gyorsan vissza is küldtem, reménykedve, hogy március közepén megjön a pénz.
Nem jött. Ma már kicsit kezdtem aggódni és írtam egy levelet, hátha elkeveredett vagy hasonló. Amit kétlek, mert elsőbbségi ajánlva adtuk fel.

A következő választ kaptam:

Ezúton is elnézését kérjük, sajnálatos módon adminisztrációs okok miatt új szerződést fogunk Önnek hamarosan kiküldeni.

A türelmét kérjük, amint elkészült az új szerződése, rögtön értesítjük!

-----------------------------------

Hát, mit mondjak, nem voltam boldog. Sőt inkább nagyon mérges és ideges Nekem mindent időben és pontosan kell csatolnom, akkor ők miért nem tudják a szerződéshez tartani magukat. Jah, mert nincs is, mivel még meg sem köttetett, mivel adminisztrációs okok vannak. Olyan nehéz egy nyomtatványt kitölteni (szerintem a szoftver automatikusan kitölti és a create pdf ikonra kell csak kattintani)?

Nagyon dühös vagyok. 2010 óta nem kértem kölcsönt a szüleimtől, de lehetséges, hogy most kell, mivel már a lekötött pénzeimet is feltörtem Még szerencse, hogy tőlük tudok kérni, mi lenne ha nem.

Viszont nem hagyhattam szó nélkül ezt, bár kicsit sem hiszem, hogy meghatná őket.

Várnék én türelemmel, de ki kell fizetnem a számláimat és az étkezésem.
Mivel már decemberben kitöltöttem a szerződéskötéshez szükséges adatokat a honlapon és ezért elfogadhatatlannak tartom azt, hogy már lassan április lesz és még mindig várnom kell az ösztöndíjra.

Persze örülök, hogy megnyertem meg minden, de miért kell mindig mindennek akadozni. Már nem először. Én rendesen utánanézek mindennek, időben elküldök, csatolok,aláírok és kinyomtatok mindent, viszont cserébe ezt kapom. A megkésett utalást. Ha nem írok nekik, akkor sosem kapom meg? Vagy mi?

Már kezd tele lenni a hócipőm. Lassan kezdek kiábrándulni, hogy érdemes-e itt bármit is megpályázni, mert mindig csak a baj (a profizmus hiánya) van belőle. Olyan nehéz az adminisztrátorok dolga?
Azoké biztosan, akiket haveri alapon vesznek fel és totálisan alkalmatlanok az ilyen fajta munka végzésére. Vagy miért kell minden kis szaron szarakodni. Ha nem jó helyen van a pecsét vagy az aláírás nem a jobb sarokban van, hanem a balban.

Miért a kispénzű embereket szivatják. A többszáz milliós pályázatokkal is ez van? Könyörgöm, én még eg millió forintot sem kapok összesen az 5 hónapra.

Lehet,hogy elment a kedvem az újabb pályázatoktól.

A másik, hogy ezek az összegek általában nem elegek a normális megélhetéshez....

Félmaraton Lisszabonban-Teljesítve

Szombaton Lisszabonba utaztam Hanaval, mert vasárnap volt a félmaraton, amire mindketten jelentkeztünk.
Mikor megérkeztünk, el kellett mennünk a Sportexpróra átvenni a rajtszámunkat és az ajándék pólót. Szuper Adidas póló, belehímezve a maraton időpontja és a híd képe. Belémben voltunk, ahol sikerüt kívülről megnézni a belémi kolostort. Borzasztó volt hazamenni, mert tömve volt a villamos. Ez az egyik legnépszerűbb turistahely és a sok futót is idehívták.

A kolostor

Manuelin stílusú

Pastel de Belém, mert kell az energia

Utcakép

Hana egyik színész barátjnál couchsurfingeltünk, Joaonál. A srác színész és pont most hétvégén is fellépett a színházban. Nagyon jó környéken és szép lakásban lakik Picit beszélgettünk vele, aztán este elment a színházba. Én pedig főztem paprikás krumplit, vagyis kb csak a krumpli volt benne. Mivel Hana vega, így kettéosztottam és csak az egyik részébe tettem házi kolbászt. Átjött egy brazil lány is vacsira, aki múltkor Óbidosban jött velünk és Lisszabonban tanul most. Korán lefeküdtünk, hogy legyen erőnk vasárnap. Én nagyon rosszul aludtam, szinte semmit.

Reggel jól bereggeliztünk, ilyenkor megengedett a sok szénhidrát, úgyhogy kakakós crosissant ettünk.
Szerencsére a metró ingyenes volt a maratonfutóknak. Egy vonattal kellett átmenni az Április 25-e híd másik oldalára, nagyon nagy volt a tömeg.

Állítólag több mint 37 ezer résztvevő volt. A futás 10:30-kor indult. Mi már 9 előtt ott voltunk, de csomót kellett sorba állni a WC-hez. Ilyenkor mindig bánom, hogy nem férfinak születtem.

Megyünk a starthoz

Gyűlik a nép

Nagyon izgulok

Kell az energia

 A start elég fura volt, nem hallottam semmi startpisztolyt vagy hasonlót. Nagyon nagy élmény sokezer emberrel együtt futni. A mini maraton 7 km volt, ott lecsatlakoztak az azon résztvevők. Sokan kisgyerekkel futották ezt a távot, de volt babakocsis futó is bőven. Elég híres a lisszaboni félmaraton, sok volt a külföldi.

Hanaval igyekeztünk állandó tempót tartani, olyan 9,5 km per órával futottunk. Én a 15. kmtől kezdve már nagyon szenvedtem, iszonyatosan elkezdett fájni a térdem, hiába, kell vennem egy normális futócipőt, mert a teremcipő hosszútávon nem jó. El is határoztam, hogy nem ez lesz az utolsó maratonom.
Az első ember 59 perc alatt futotta le. Három embert vitt el a mentő.
Út közben kaptunk 3x vizet és kétszer energiaitalt, a végén pedig banánt és jégkrémet. Készítettek rólunk képeket, de 20 euró egy fotó, így csak a telefonommal és otthon készítettünk párat.
Mikor visszafelé leszálltunk a buszról, a sétálóutcán gyalogoltunk el csomó étterem mellett. Elég idegesítő volt, hogy állandóan szólongattak minket, hogy üljünk be valamelyik étterembe. A végén már olyan mérges voltam, hogy majdnem beszóltam az egyiknek, hogy úgy nézek én ki, mint aki étterembe akar menni így, csupa izzadtan a futócuccban. Alig tudtam menni is...

Boldog finalisták

Mert megérdemlem :-D

Csodaszép

Becsületesen küzdöttünk önmagunkkal, a fájdalommal, a távval. Mindketten beértünk a célba. Az időm 2 óra 22 perc volt. A következő cél a 2 óra lesz.
Kb. egy hónapja nem voltam futni, csak úszni párszor, szóval ezt beleszámítva nem rossz idő ez. Ezzel a 7135. helyen értem célba, a nők között pedig a 441. lettem.

Máskor is fogok menni, annyira jó érzés volt, a közönség biztatása, a célbaérés.

És edzek előtte, mert az úszás nem helyettesíti. Minimum heti egyszer legalább egy órát vagy 15 km-t futni fogok és kétszer kevesebbet.

Final Time	2:22:03
Chip Time	2:19:22
K8 Time	0:58:19
16K time	1:47:05
18K time	2:00:40
20K time	2:14:48

Division Place:	441 (Seniores Femininos)
Gender Place:	441 (F)
Overall Place:	7135

A világutazó vak hölgy

A mai pénteki közös ebédünkön Hana vendége, egy látássérült cseh hölgy is ott volt.
 Portugáliába egy nyelvtanfolyamra jött, de nem először, ezelőtt már Lisszabonban is volt. De tanult görögül is és ott is volt többször is. Volt, hogy egyedül utazott egy idegen országba.

Nagyon tisztelem, mert igaz nem lát, de mégis kíváncsi a világra és nem fél belevágni. Vidám, mosolygós néni volt és jól éreztük magunkat a társaságában. Sajnos angolul nem tudott, de a lányok fordítottak nekem.
Nagyon tetszik neki Portugália, főleg az ételek.

Tudott pár magyar szót is, mint somlói galuska, túrós csusza stb. Mondtam neki, hogy a fontos szavakat tudja. :-D

Mindig tanulok vagy látok valami újat.

Mint megtudtam, a hölgy Erasmus hallgató, itt lesz fél évig.

Praxis és a házi sör

A Praxis egy étterem és söröző Santa Claran, a Mondego másik oldalána. Már egyszer voltam itt és azt éreztem, hogy igen, ez az ami például hiányzik Magyarországról.
8-kor találkoztunk a többiekkel és együtt mentünk oda. Elég népes társaság gyűlt össze, mindenki couchsurfer. Egy lengyel fiút nem ismertem csak, őt a magyar srác ismerte.
Nagyon jó hangulatban iszogattunk, én házi búzasört kértem citrommal. Isteni volt. Itt négyféle házi sörből lehet választani és egy zárt üvegajtó mögött meg is lehet nézni, hogy készül.
Azt hiszem minden hónapban egyszer szervezek egy ilyen sörözést.
Enni nem igazán éri meg, mert elég drága, de a sör, na, az szuper.
A pincérek is nagyon kedvesek voltak. Szerencsére mi még időben odaértünk,fél 9-re, mert olyan fél 11-kor már elég sok ember jött.

A csapet

Gazdasági válság. Hát, értem miért...

Ma itthonról dolgoztam, mert egy konferenciára szeretném megírni az absztraktot és itthon csendben könnyebb gondolkozni. (Én naiv azt hittem csönd lesz.)
Az egyik lakótársam és a barátja egész nap a konyhában döglött, netezett, közben ment a tv (pedig senki sem nézte) és hangosan beszélgettek.
Értem én, hogy diákok, de nekik

nem kell egyetemre járni?
nincs semmilyen motivációjuk, hogy esetleg egyetem mellett dolgozzanak és keressenek egy kis pénzt?

Persze biztosan vannak keményen dolgozó diákok is, de a legtöbbnek még eszébe sem jut, hogy keresne valami diákmunkát és ne a szüleit, nagyszüleit lejmolja le pénzzel.

Nem csodálom, hogy válság van itt. Ilyen demotivált fiatalokkal.

Én 16 éves korom óta dolgoztam nyaranta, egyetem alatt meg végig heti egy-két napot. A saját pénzemből vettem a számítógépem, mentem nyaralni stb. Pedig csak kérnem kellett volna...

Konferencia

Június elején lesz a Portugál Idegtudományi Társaság éves konferenciája. Mindenki megy a laborból, Lusoban lesz, ami innen kb. egy órányira van busszal.
Mivel ez szerencsére angolul lesz, én is mehetek. Elég drága a regisztrációs díj, még jó, hogy nem én fizetem.
Ma itthon maradtam, hogy megírjam rá az absztraktot, mert péntekig kell elküldeni a főnöknek.

Kíváncsi leszek, mennyi ember lesz és mennyiben lesz más a magyartól.

Szent Patrik-napi buli

A kedvenc ír ünnepem apropóján elhívtam magamhoz pár barátomat pálinkázni és magyar szalámikat enni.
A szlovák barátnőm érkezett egyedül időben, a második egy cseh fiú volt, a brazil lányok (akik 10 percnyire laknak  innen) érkeztek olyan 8 felé. A buli egyébként 5-kor kezdődött.
Jót beszélgettünk, nagyon ízlett nekik az eperpálinka, a szalámik és a magyar  Tokaji furmint is, amit hoztam. 7-en voltunk összesen, de igazából olyan 15 embert hívtam meg. Vettem 2 kg kenyeret és csomó megmaradt, le is fagyasztottam vagy egy kilót.
Utána taxival mentünk az egyik bárba. A zene nagyon jó volt. Fél évben egyszer belefér egy ilyen őrületes parti. A Szent Patrik nap amúgy is király.

Az egyik vicces momentuma az estének az volt, mikor a brazil lányok a chipshez Pirosaranyat ettek mártogatósnak. Nem minden nap lát ilyet az ember.

Kaptam a szlovák barátnőmtől Tátrateát, 52 %-os.

Szép üvegben

A kép magáért beszél: add hozzá forró teához és érezd a meleget. Jól jön a hideg napokon.

Márciusi couchsurfing vacsora

Tegnap volt a márciusi couchsurfing vacsora. Elég népes tömeg gyűlt össze, 23-an voltunk, zömmel cserediákok.

A részvevők listájának egy része

Én már ismerek pár állandó arcot, de mindig vannak újak. Két barátnőm is most jött el először.
A kaja nagyon finom volt és a pincérek is kedvesek.
Volt itt moldáviai, cseh, finn, szlovák, német és még nem tudom miféle nemzet.
Mindig a vacsora után cserélgetjük a helyeket, hogy mindenki ismerkedjen mindenkivel.

A vacsora után az egyik cseh fiú ír házibulijába ugrottam be. Nagyon nagy partihangulatban nem voltam, mivel elve munkából mentem és nálam volt minden cucc, laptop, kajásdoboz stb.
Egy partialbiban lakik, a három szintes ház felső két emeletén vannak a szobák (elég kicsik) és az alsó szinten vannak az üres szobák, amiben a buli van. Egyik hűtő tele volt sörrel.
Én nem tudnék ilyen albiban lakni, ez tényleg csak a non-stop bulizásról szól. Éjjel fél 2-re értem haza, elég uncsi volt a majdnem egy óra gyaloglás haza...

A többi couchsurfinges a CCB bárba ment brazil bulira. Nekem oda sem igazán volt kedvem menni. Hiába, öreg vagyok. :-D
Meg ma sokkal jobb Szent Patrik napi buli lesz nálam.

Zöld bor

A zöld bor vagyis itteni nevén vinho verde arra utal, hogy a szőlőt még zölden szüretelik le és abból készítik el a bort. Mivel nagyon alacsony a cukortartalma, így nem igazán édes és elég savas.

Én nem annyira szeretem, mert túl erősnek érzem a savasságát.
Ezt az üveget a japán lányoktól kaptam, Portóból hozták nekem.

Már szemezett velem egy ideje, úgyhogy felbontottam. Bocsi anyu és apu, nem maradt meg májusig, míg jöttök. :-D

vinho verde

Ui: likőrös pohárból iszom, mert csak ez van vagy a bögre

Repülőkaja

Mikor jöttem vissza, nagyon finom salátát adtak a kajához.

Rukkola, lencse, mazsola, almaecet és talán fokhagyma volt benne. Szerintem fogok majd magamnak készíteni.

A bor viszont nem volt az igazi... De legalább el tudtam aludni tőle. :-D

Első munkanap

Ma mentem be először az egyetemre a visszajövetelem után.
Sajnos senki nem dolgozott helyettem, de megvan az önállóságnak és annak, hogy most csak én csinálok HPLC méréseket a laborban.
Igazából olyan volt, mintha nem is mentem volna haza.
Imádom, hogy végre egyedül dolgozom és saját magam osztom be az időmet és a heti munkarendem. Nem bírom, ha korlátok közt vagyok és ha nem lehetek a magam ura. Jó, itt sem voltam rabszolga azért, de nehz volt, hogy nem tudtam előre, mit fogok csinálni a következő héten.
A szabadság még inkább lelkesít és még többet dolgozom, sokkal jobb hangulatban. Még mindig a mobil fázis összetételével "szórakozom", egy hetet adtam magamnak megtalálni a tökéleteset.

Pénteken megyek a márciusi couchsurfing vacsorára, szombatra pedig elhívtam pár barátomat magyaros partira. Van pálinkám, egy üveg borom, hoztam szalámikat meg lesz sport szelet.  Mini szendvicseket fogok készíteni, mivel csak 2 db tányérom van és amúgy sem itt kell jól lakni. Nincs is annyi kajám és nem is akarok eszméletlen összeget költeni a bulira. Utána elmegyünk a Bar Sevenbe, mert Szent Patrik napi ír buli lesz és imádom az ír zenét. Szóval jó kis hétnek ígérkezik.
Jövő héten fél-maraton. Hát... Meglátjuk. 

Írtak rólam

https://www.facebook.com/media/set/?set=a.311345882324316.1073741827.232988566826715&type=1

Újra Portugáliában

Tegnap vagyis ma hajnalban értem vissza Coimbrába. Több mint 12 órát utaztam, a végén már nagyon elegem volt a sok ülésből és a lábam is elkezdett fájni. Gondolom részben amiatt is, mert előző éjjel alig tudtam aludni. Mindig izgulok az utazás előtti nap.
Felvonatoztam Győrből, aztán kimetróztam és buszoztam a reptérre. Most kicsi bőröndöt hoztam, mert anyuék májusban kihozzák a nagyot. Így is 14 kiló volt, pedig ruha alig volt benne. Hoztam pár magyaros cuccot, hogy ne feledjem a hazai ízeket. :-)

A repülőn egész finom kaját adtak, most megkóstoltam a bort is, ami nem igazán volt jó. Úgyhogy legközelebb maradok az üdítőnél. Leszálláskor nagyon fájt a fülem, nem tudom miért.
A bőröndök kipakolása és a kijutás a reptérről elég sokáig tartott, így lekéstem a fél 8-as buszt. Szerencsére megnéztem a füzetem, mert rosszul emlékeztem és nem 10:15-kor, hanem 9:15-kor indult. De így is volt több mint egy órám kimenni a pályaudvarra.
Nem is Portugáliában lennék, de a metrós "mágneskártyám" (ami igazából papírból van) meggyűrődött (nem tudom, hogyan, mert a másik mellett tartottam) és ki kellett cserélni. Szerencsére ott volt egy peronőr és kedvesen segített. Egyébként nem tudom milyen kisugárzásom lehetett tegnap, de mindenki kedvesen mosolygott és segített nekem.
Aztán mikor átszálltam a másik metróra, a rossz irányba szálltam fel, pedig már 3x mentem arra. De még a metrós is megvárt és kinyitotta nekem az ajtót.
Szóval valamiféle varázserőm volt tegnap.
Éjfél után értem haza, a taxis is nagyon kedves volt. Persze már fél 7-kor felkeltem, utálom, hogy nem bírok sokáig aludni....

A kincsesfiókom

Hoztam pár ajándékot a barátaimnak, szalámit, csokikat és kértek tőlem képeslapot is.
Magamnak hoztam darált mákot és házi kolbászt, jó sokat. :-D Nem eszem disznóhúst, de a kolbász az más.

Portugál kézműves ékszercsodák

Anyu tegnap ünnepelte az 50. születésnapját és arra gondoltam, hogy valami portugál ékszert hozok neki. A brazil lány egy gyönyörű fülbevalót kapott  a búcsúbuliján.

Interneten rendeltem és Magyarországra kértem a szállítást.

A művész Aveiróban él és egy nagyon kedves lány, csomót leveleztem vele.

Minden ékszerébe belefűz valami portugál motívumot is.

Anyu egy nyakláncot kapott, aminek a mintájában a leghíresebb lisszaboni cukrészda falának azulejo mintája van beletéve.
Íme:

A nyaklánc

Kapott még egy fülbevalót is, amiben a Viana do Castelo régióban készült sálak mintája van.

A fülbevaló

A bolt honlapja:

http://www.etsy.com/shop/Atrio?ref=pr_faveshops

Hazaút

A csütörtöki hazautam nem volt zökkenőmentes.

Az egyik barátnőm megígérte, hogy kivisz a buszpályaudvarra, hogy ne hívjak taxit. Fél nyolc volt megbeszélve, mert  a busz 8-kor indult. 7:50-kor már pánikban voltam, mert még mindig nem volt ott.
8:01-kor értünk a pályaudvarra, már éreztem, hogy elment a busz. Megkérdeztem egy srácot, hogy elment-e  a busz. Nem értette a kérdést pontosan és azt mondta, hogy igen. Azt tudtam, hogy a 8:20-as busszal még elérem a repülőt.
Mivel előre megvettem, így a pénztárhoz mentem, hogy vegyek újat, mert a másik nem volt érvényes.
Beállt egy busz, ami Lisszabonba ment és azt mondta a pénztáros, hogy azzal elmehetek.
A sofőr sehol és közben beállt egy másik busz, ami szintén Lisszabonba ment. Mint kiderült, az volt az én buszom, mert szerencsére késett. ELÉRTEM. :-)
A buszon előttem egy srác ült, aki folyamatosan szipogott és szívta az orrát. Volt zsepije, de... Én már ha csak ilyenre gondolok is elhányom magam. Szerencsére volt sok szabad hely  a buszon, így hallótávolságon kívülre ültem.
A repülőn nem volt semmi gáz, de 3 és fél óra nekem nagyon hosszú. Este 6-re értem Budapestre, de onnan még másfél óra a hazaút. Ilyenkor azt hiszem, sosem érünk haza.
A túrótorta, amit anyu hozott némileg enyhítette az út "kínjait" . :-)

Ami rossz, hogy mióta itthon vagyok, folyamatosan fáj a fejem. Azzal kelek, azzal fekszem és hiába veszek be gyógyszert, nem segít.